Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Névadónk

adamjeno_n.jpg

 

Ádám Jenő

Szigetszentmiklós 1896  December 13.

Budapest 1982  Május 15.

 

 

 

 

Zeneszerző, kórus- és oratórium–karnagy, zeneakadémiai tanár, tkv.–író, a zenei népművelés nagy kisugárzású előadója itthon és külföldön egyaránt.

Érdemes művész (1955), Kossuth-díjas (1957).  


Az első világháborúban orosz hadifogságba esett, ahol kórust, zenekart, színházat, zeneiskolát alapított.
Megtanult oroszul és bejárta Nyugat-Szibériát és Turkesztánt is.
Hazaérkezése után a bp.-i Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kodálytól zeneszerzést tanult (1921–1925).
1933-ban Felix Weingartner növendékeként Berlinben zenekari-karnagyi diplomát nyert.
Különféle iskolatípusokban tanított (1921–1938).
1929-től nyugdíjazásáig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára (1929-1959).

Tanított népzenét, szolfézst, zeneelméletet, módszertant, kamaraéneket, dalirodalmat. Ugyanakkor a középiskolai ének– és zenetanárképző tszv. tanára (1933-1959), húsz éven át vezette a főiskola énekkarát, ezzel egy időben az operatanszak és az ének főtanszak vezetője is volt.
Zeneszerzői munkásságát Kodály elismeréssel fogadta. A húszas évektől kezdve érdeklődése az iskolai ének- és zeneoktatás felé fordul.
Fő pedagógiai művét, az 1944-ben két kiadásban megjelent, Módszeres énektanítást Kodály biztatására dolgozta ki. A könyvben leírt metódus később „Kodály-módszer” elnevezéssel terjedt el. Kétségtelen, hogy erre Kodály alkotásai és tudatos megnyilvánulásai is adtak példát. Ez a nemzetnevelő szándék kiszélesedett. A módszert mind többen formálták, használták, ezért később maga Ádám Jenő is a „magyar metódus” elnevezést használta.

Ádám Jenő később gyakorlati segédkönyvül elkészítette az Énekszó c. folyóirat mellékleteként, nyolc füzetből álló Szó-Mi c. sorozatát (1943-1946). Továbbá Kodály Zoltánnal megírta az I–VIII. osztály számára énektkv.–sorozatát (1947–1948), melyet 1950-ben kivontak az iskolai használatból.

A harmincas évek végétől zenei–népművelő munkája mind kiterjedtebb lett. Az iskolai kereteken túl rádióelőadás–sorozatai, később országos útjai, majd tv–előadás–sorozata (1958-tól) a zene legismertebb népszerűsítőjévé tették.

A népdaltanítástól kezdve, a klasszikus szimfóniák titkainak ismertetésével a zenei műveltség terjesztőjévé vált. E törekvését könyv formájában is megalkotta Skálától a szimfóniáig c. (1943). 1953-ban jelent meg a Muzsikáról c. könyve.
Nyugdíjazása után az amerikai magyarság körében tartott zenei előadásai legendás hírűvé váltak. Ezek nagy része a magyar népzene terjesztését is szolgálta.
Zenei népművelő munkája felbecsülhetetlen értékű. Zeneszerzői munkássága döntő többségében magyar népzenei ihletésű.

Egyházzenei munkássága is alapvető volt, mert elévülhetetlen érdemeket szerzett a ritmikus zsoltáréneklés meghonosításában a református egyház számára.

Írt színpadi, kóruszenekari, szvitszerű önálló és kamaraműveket, dalokat, színpadi kísérőzenéket, filmzenét és számos kórusművet komponált. Sokrétű életének iskolai és zeneakadémiai tanári munkája mozgósító erejével, élményt nyújtó képességével életünk közösségformálójává vált.

A magyar zene terjesztését is szent feladatának érezte itthon és külföldön.

Életében a legegyszerűbbtől a legmagasabbrendűig tudott minden téren egyaránt szolgálni. Ezt épp Kodály világította meg legelismerőbben: „szerencsésen egyesíti magában a legmagasabb zenei képzettséget a népiskolai gyakorlat közvetlen tapasztalataival„.

F. m.:Módszeres énektanítás a relatív szolmizáció alapján. (Vezérkönyv Kodály Z.: Iskolai énekgyűjteményéhez, valamint Kodály–Ádám: Szó-Mi daloskönyveihez.) Bp. 1944.;
Módszeres énektanítás. Módszertani segédkönyv Kodály Z. Iskolai énekgyűjteményének I–II. kötetéhez.
Bp. 1944. (Nemzetnevelők könyvtára. 5.)

Forrás: Szokolay Sándor / Lapoda Multimédia 

kotta-01.gif

„Ha visszaemlékszem a nyolc évtizedet meghaladó időre, amit átéltem, azt egyetlen egyenes vonallal tudnám összekötni a mai napig ... az a vonal elég feszes, nem is engedett soha. És meg lehet pendíteni, és zeng, mint egy húr. Ez a vonal a pedagógia, a tanítás. – Tanítónak születtem, és tanító maradtam a mai napig.”
„Hogy mit üzenek a mai kartársaknak? Azt, amit évtizedeken át tanítványok seregének. A zeneművészetben különleges nevelőerő rejlik. Élni kell vele, és tudni kell: hogyan! Hogy mit ér a munka? Aranylón fénylik róla Kodály minden szava. Meghagyta, mi a teendő. Követni kell. –A zenére hangolt tanító legtöbbje kitűnő nevelő. A zenetanítás az elemi szinttől a legmagasabb fokig: nevelés! Ez a szellem sohasem húzódhat a módszeres simli merev rácsai mögé. Mert bár lapról olvasni hasznos dolog, ám a hangok között lélekre lelni az, ami érdemes ...
A zenetanítás minden mozzanata nevelő tényezi. A lelkes iskolai munka, a hangszeres képzés nemcsak élményben, még technikában is nevel. A billentés százféle színe, a vonókezelés finomsága, a fúvós módolgatása, az énekszó költői árnyalása nemcsak kifelé mutató virtuozitás, hanem befelé munkáló virtuális formáló erő is. E munkában minél szélesebb kört magunkhoz ölelni, ez az elsődleges feladatunk.
Elméletieskedő filozofálásban igen csak bővelkedünk. Többet ér az egészséges, céltudatos szellem, a sugárzó szeretet. E szakmában azé az első szó, aki megtörölt már egy nedves orrocskát. Olyan tanítóé, aki hivatásában következetes, érzi függetlenségét, személyében példamutató. Olyan nevelőé, akinek nemcsak több megbecsülésre van jussa, hanem aki joggal vár bizalmat, hogy munkájában hite erősödjék.
Pedagógiai optimizmus? Az! Kell hogy az legyen. A legnagyobb munkáról van szó, melynek tartalma és célja: az emberebb ember.”

 

Ádám Jenő  /1971. október 27./

kotta-01.gif

Ádám Jenő Emlékház
Szigetszentmiklós Árpád utca 29. Tel: +36(24)368-264

Ádám Jenő élete és munkássága

A Városi Helytörténeti Gyűjtemény szomszédságában található az Ádám Jenő Emlékház, mely 1979. X. 5.-én nyitotta meg kapuit a múzeumlátogató közönség előtt.

E házban született a Kossuth-díjas, Érdemes Művész (1896-1982), aki 80 éves korában szülővárosára hagyta minden vagyonát. A tornácos, 120 éves, fehérre meszelt házban állítottuk ki - még életében - a Tanár úr zenei hagyatékát, bútorait állandó kiállítás keretében.

Szigetszentmiklós megbecsülte nagy szülőttének emlékét: nemcsak Emlékház, de utca és zeneiskola is őrzi nevét városunkban. A Honismereti szakkör tagsága 14 év óta gondozza sírját: tavasztól-késő őszig friss virág díszíti a feledhetetlen Tanár úr síremlékét, ahova gyakran zarándokolnak el a muzsika kedvelői.

Részlet a kiállításból

Az Ádám-família Alcsútról költözött Szigetszentmiklósra a múlt század végén. A Tanár úr nagyanyja községi szülésznő volt 1869-1921-ig. Leányát Ádám István fővárosi rendőr vette feleségül 1894-ben, házasságukból két fiú gyermek született: Jenő 1896-ban, Lajos pedig - aki honvéd alezredesként fejezte be pályafutását - 1898-ban látott napvilágot.

Az Emlékház négy termében gazdag anyag szemlélteti Ádám Jenő életét és munkásságát. Az első teremben tekinthetők meg a Tanár úr 60 éves pedagógusi pályafutásának emlékei, tárgyai, iratai, könyvei.

A második teremben született egykor Ádám Jenő és testvére, Lajos. Itt állítottuk ki a Tanár úr egyik zongoráját, bútorait, a szekrényekben könyveit. Külön vitrinben látható karnagyi ruhája, karmesterpálcái. A falakon családi fényképek, festmények, koszorúk sorakoznak.

A harmadik szobában a 9 éves Ádám Jenő festményeiből három képet mutatunk be. Kevesen tudják, milyen festőtehetség volt: felnőttként énekeskönyvei kéziratában ő rajzolta az ábrákat. Ugyanakkor köztudott, hogy a Tanár úr négy nyelven beszélt és hat tanári diplomája volt, így külföldi utazásaihoz sem volt szüksége tolmácsra. Ebben a teremben láthatók egyház-zenei munkásságának emlékei, zsoltárfordításai, feldolgozásai, kitüntetései és oklevelei. Külön vitrinben kaptak helyet a híres emberektől kapott, dedikált könyvek, képeslapok, kották, Bartók- és Kodály-levelek.

Az utolsó teremben könyvtára és irodájának bútorai láthatók festmények és más személyes vonatkozású tárgyak társaságában: itt tekinthető meg az a rengeteg koszorú-szalag, amely a temetésére hozott illetve küldött halotti koszorúkról származik.

Nyitva tartás:    H-P: előzetes bejelentkezéssel,    Szo-V:  13-17.
Tel.: +36 (24) 368-264

Vöő Imre múzeumvezető